A FELSZÍNALATTI VIZEKRŐL
Ahhoz, hogy a felszínalatti vizek folyamatait megértsük, láthatóvá kell tenni a láthatatlant. Talán kezdjük azzal, hogy a csapadékból a felszín alá jutó víz nem áll meg a talajban, hanem a víz jórésze tovább halad a felszínalatti vízszint felé, ami egy nagy jelentőségű felület. E fölött a pórusok a felszínalatti víz szintjéig csak részlegesen telítettek vízzel, mellette levegő található. Ez a telítetlen zóna egy-két métertől akár több tíz, a mészkőhegységeinkben akár száz méter vastagságig is terjedhet. Ezen a zónán kell átjutnia a csapadéknak vagy a folyókból, tavakból bejutó víznek, hogy felszínalatti vízzé válhasson.
A felszínről beszivárgó víz a telítetlen zónán keresztülhaladva éri el a felszínalatti vízszintet, így biztosítva a vízkészletek utánpótlódását.
Ha ez sikeres, akkor az a vízszint emelkedésében nyilvánul meg. De az igazán érdekes dolgok a vízszint alatt történnek, ahol már minden pórus vízzel telített. Korábban úgy gondolták, hogy a felszín alatt ideálisan vízzáró kőzetek választják el a víztartó rétegeket. A tudomány felismerte, hogy ilyenek a valóságban nem léteznek. A vízfogó rétegek is átjárhatók, csak idő és hajtóerő kell hozzá, ami átpréseli rajtuk a vizet. S bár elsőre meglepő, de a föld alatt is az energiakülönbségek mozgatják a pórusok, hasadékok között a vizet, úgy, mint a folyóvizek esetében. Amiben ez nagyon más, hogy itt nem egy mederről van szó, hanem akár többszáz vagy akár több km vastag kőzettestben zajló vízmozgásról; különbséget jelent továbbá, hogy a felszínalatti víz mozgása igen lassú.
A vízszintkülönbség felszínalatti vízáramlást hoz létre, amely követi a domborzat lefutását. A vízcseppek az áramvonalak mentén különböző mélységekbe jutnak el és eltérő időtartamot töltenek a felszín alatt. Megfigyelhető, hogy a víz minden rétegen áthatol, egyetlen kőzet sem képes teljesen elzárni a víz útját. (eredeti ábra: USGS; animáció: Mádl-Szőnyi és Erhardt, 2024)
Biztos kevesen gondolnak arra, hogy a felszínalatti vízszint vagy közkeletűbben a talajvízszint magasságkülönbségei tartják mozgásban a felszínalatti vizeket a magasabb vízszintű helyek felől az alacsonyabbak felé. Az áramlások pedig különböző rendszerekbe szerveződve zajlanak attól függően, hogy közelebbi vagy távolabbi kiemelt felszíni utánpótlódási és mélyebb helyzetű megcsapolódási területeket kötnek össze.
A felszínalatti vízáramlások a hátsági területekről a folyóvölgyek irányába vezetik a felszínalatti vizet. Ha a folyó vízszintje csökken, az a távolabb fekvő, magasabb területeken is vízszintsüllyedéshez vezet.
E rendszereknek néhány évtől akár évmilliókig is tarthat az útja, a hossztól, behatolási mélységtől függően. De ha víztermelő kutakat létesítünk, akkor ebbe az összetett rendszerbe avatkozunk be, megrövidítjük a víz felszín alatti tartózkodási idejét. Mindezt persze úgy, hogy mindebből semmit nem látunk, azaz csak mérésinkre, megfigyeléseinkre és modelljeinkre támaszkodhatunk.
Bár a felszínalatti vizek komplexitása vitán fölül áll, nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy az emberiség mobilizálható édesvíztartalékainak 98%-a talpunk alatt található és bármely kontinensen elérhető. Ezért fontos, hogy mindenki megértse mi történik a talpunk alatt!